Előzetes - 15.Fejezet
A ránk virradó nap első sugarai valamiért makacsul az én arcomat szemelték ki magunknak. Hunyorogva próbáltam még a kellemes kis álomvilágomba visszacsöppeni, ám az új nap ennél konokabbnak bizonyult, mindenáron ki akart kergetni kényelmes ágyikómból.
Nem volt mit tennem, lerúgtam magamról a takarót és dühös léptekkel indultam el az ablak felé, hogy a sötétítőt a helyére húzzam. Csak ekkor esett le a tantusz, hogy nem egyedül vagyok ebben a szobában, és az alváshoz felkapott hálóingem most épp valahol a hasam közepén gyűrődött egy csomóba. Így levontam a következtetést, hogy egy szál tangában ácsorogtam az éppen ébredező, majd rám pillantó vámpír előtt.
- Szép bugyi – jegyezte meg egy kaján mosoly közepette.
- Kösz – majd, úgy ahogy voltam, tehát hálóinggel a nyakamon és egy piros tangában bemasíroztam a fürdőbe. Út közben még hátrapillantottam és William pimasz mosolyával találtam szemben magam.
A mosdóban hideg vizet locsoltam az arcomra, nem értettem mi történt velem abban szent minutumban, amikor is véghezvittem ezt az őrült mutatványt. Úgy viselkedtem akár egy ribanc a régi sulimból. Egyáltalán nem voltam büszke magamra.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
RSS feed for comments on this post.