Latest Writings

Előzetes - 15/II. Fejezet

Végre összeszedtem magam és hoztam egy kis részletet a 15. fejezet 2. részéből. Nagyon örülnék neki, hogyha most írnátok egy kis véleményt, csak, hogy tudjam azt, hogy egyáltalán olvas még valaki.
Úgy döntöttem, hogy csak akkor fogom tovább írni ezt a fejezet, ha látom, hogy van érdeklődés, vagyis minimum 5 kommentet vagy valamilyen visszajelzést szeretnék kapni. 27rendszeres olvasó mellett ez nem olyan nagy szám szerintem...
~°~


Az érzés ami hatalmába kerített leírhatatlan volt. Talán leginkább a szégyen, a csalódottság, naívság és düh keverékének mondanám. Senkinek sem kívántam volna ezt. Mikor már azt hittem, hogy talán valami új és csodás fejezete kezdődik az életemnek, akkor egy csapásra millió kis darabra tört minden. Egy minden elsöprő hurrikán volt ez a perc.
Tudtam, hogy nincs sok értelme annak, hogy maradjak. William és a kis ribi még biztos elszórakoznak egy darabig - fortyogtam magamban. Próbáltam minnél gyorsabb léptekkel átszelni a szórakozóhelyet, hogy minnél előbb kívül tudhassam magam onnan. Egyszer csak egy kar ragadott meg és rántott magához. Egy fiatal srác az, rövid szőke hajjal, és térdet remegtető mosollyal.
- Mit keres itt egyedül egy ilyen szép cica? - motyogta a fülembe az idegen. - A nevem Terry, nincs kedved kijönni velem egy kicsit? Jó lenne egy kis friss levegőt szívni - villantott rám egy cinkos mosolyt. Elsőre természetesen nemet akartam mondani neki és a legkedvesebb pontját egy rúgással sújtani, de aztán a gondolataim közé férkőzött William és a csajszi képe, amint egymásnak esnek a folyosón. Olyat tettem amit azelőtt még soha, igent mondtam.
Terry megfogta a kezem és kifelé vezetett a diszkóból. A zene még az eddigieknél is hangosabban üvöltött. Izzadt testek simultak össze mindenhol, a látvány pedig borzalmas volt, ahogy az izzadtságtól fényes emberkék egymáshoz dörgölöznek. A gyomrom is felfordult a látánytól.
Mikor végre kivergődtünk a szórakozóhelyről Terry egy kihalt sikátor felé terelt. Ott egyből a falnak szorított és a nyakamat kezdte el csókolgatni, miközben a ruhámat próbálta meg minnél feljebb tornászni. Eközben fellettem is átvették az irányítást az ösztöneim. A srác ingjének gombjaival küzdöttem, mialatt a csókjait viszonoztam én is. A másodperc egy töredékéig átsuhant az agyamon, hogy mekkora hülyeséget is csinálok, de ekkor újfent Williamre gondoltam és már nyoma sem volt a bűntudatnak, újult erővel vetettem magam bele a kettőnk között zajló kis "játékba".
Egyre többet és többet engedtünk meg magunak. Egyszercsak egy furcsa érzés lett úrrá rajtam, csak annyit vettem észre, hogy egyre közelebb ér az ajkam Terry nyakához, szinte hallom ahogy dübörög az ér a vékony bőre alatt. Ellenállhatatlan késztetést éreztem arra, hogy megnyaljam. Nyelvemmel fel-le jártam a zakatoló kis éren. Közben pedig Terry elégedett nyögdécselését hallottam.
Az eddig rejtőzködő ösztöneimet most szabadjára engedtem, és átszakítottam azt a vékony kis bőrt ami az alatta bujkáló eret takarta...

Posted on 2011. június 28., kedd by Candra

8 megjegyzés:

Hóó, ez a ztán a 180 fokos fordulat. Remélem, nem sokáig kínzol és hamar jön az egész fejezet.:)
puszi. Hope.

úgy gondoltam,h ideje egy kicsit felgyorsítani a dologokat ;)

Posted by Névtelen 2011. júl. 2. 0:43:00

Húha ez aztán nagyon kíváncsivá tett !már aligvárom a teljes fejezetet!! Nagyon örülök hogy végre lett időd és ihleted az íráshoz:D további szép napot!:)

Posted by Névtelen 2011. júl. 3. 22:13:00

folytasd légyszi....gyorsan!!!!

WOW
kegyetlen, kegyetlen, kegyetlen
körmömet rágva várom a teljes fejezetet! :)

puszi
Raven

köszönöm az eddigi kommenteket,még egy és folytatom :)

Posted by Névtelen 2011. júl. 3. 23:33:00

Nagyon jó lett :D:D
Nagyon kváncsi vagyok a folytatásra :D
Csak így tovább,és örülök hogy folytatod a blogodat.
Rendszeres olvasód vagyok :D

Posted by Névtelen 2013. dec. 5. 15:50:00

Szia. Igaz csak most találtam meg e történetedet de nagyon tetszikk :) jó lenne ha folytatnád mert nagyon kiváncsi vagyok :) Linda

Megjegyzés küldése